Kevert Fajta Koi ponty

A keverek koi olyan hal, amely ket vagy tobb neves koifajtabol, illetve tobb generacion at tartott, tenyesztes nelkuli tavi ivadasbol szarmazik. Ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a versenyzokon latott tisztafaju koik, vagyis a Cyprinus carpio, azonban szine, mintazata es pikkelytipusa egyetlen elismert fajtaval sem egyezik meg. Az egyed Kohaku-, Sanke-, Showa-, Ogon-, Asagi- vagy tobb tucat mas vonalbol szarmazo jegyeket hordozhat egyutt, olykor olyan kombinacioban, amely versenyen kizarast eredmenyezne, de a kerti toba kifogazason szep latvanyt nyujt.

A kerti tavakban vilagszerte kozonsegesek a keverek koik. Ha egy toban tobb fajta egyutt el es az ivadekot nem ellenorzik, az utodok keverekek lesznek. A kiskereskedelmi hasallato- es kertboltokban mertekelt aron arult koik nagy resze ebbe a kategoriba tartozik. Nem ertektelen halakrol van szo. Sok esetben ellenallobak, mint a szorosan tenyesztett versenykoik, es jol alkalmazkodnak a kerti tavi korulmenyekhez.

Mint minden koi, a keverek egyedek is tarsas eletet elnek, az alap- es kozosviz szintjen taplalkoznak, megszokok a gondozojuk jelenletet, es etetes idejen rendszerint a felszinre uszkanak. Jol karbantartott toban az elettartam jellemzoen 20-35 ev, egy egeszseges keverek koi nagyra nohet es az evek soraan feltuno szinezetet fejleszthet ki.

Kinek valo

A keverek koi olyan gondozoknak valo, akik nagy, hosszu eletu diszhalat szeretnenek a tavukba a versenyminosegu peldanyok koltsege vagy specialis tartasi elvarasai nelkul. Megfelelo elso tovat letrehozoknak, a halakat megfigyeles szempontjabol kedveloknek, illetve azoknak, akiknek tavaban valosabb a spontan ivadas, es a tenyesztes kivalasztasa nem elsodleges cel. Kis belterie akvarium nem megfelelo eleteruk.

A koitenyesztes Japan Niigata regyojaban kezdodott a tizenkilencedik szazad elejen, amikor gazdak szines valtozatokat fedeztek fel az elelmiszercelnokent tartott pontyok kozott, es elkezdte kivalasztani oket. Tobb generacion at kialakult hatarozott fajtak, amelyeket mindegyiket sajatos szin- es minkazatkombinacio definialt. Mire a koik 1914-ben a tokioi kiallitason orszagos kozonseg ele kerultek, a Kohaku, Sanke es Showa nevu fajtak mar el voltak ismerve.

Ahogy a koik elterjedtek Japanon tul, olyan tavakba is bekerestek, ahol tobb fajta egyutt elt szigoru ivadekfelugyelet nelkul. Ezeken a helyeken kulonbozo neves vonalakbol szarmazo halak szabadon keveredtek egymással. Az utodok vegyes genetikai allomanyuk miatt nem feleltek meg egyetlen fajta standardjanak sem. Ez megtortent kereskedelmi tartasi letesitmenyekben, magankertekben es nyilvanos vizikertekben Azia-, Europa- es Eszak-Amerika-szerte a huszadik szazad masodik feleben.

Szandekos keresztezesek is hozzajarultak a keverek allomanyhoz. A tenyesztok rendszeresen kereszteznek fajtakat uj tulajdonsagok bevezetese, a testalkat erostese vagy ujszeru szinmintak elallitasa erdekeben. Az ilyen programok kozbulso generacioi, amelyek megjelenese meg nem rogzodott, genetikailag keverekek, meg ha tervezett parositasokbol szarmaznak is. Az olyan fajtak, mint a Benigoi, a Kikusui es szamos metallikas tipus, kontrollalt keresztezesekbol alakultak ki, amelyeket aztan evtizedeken at finomitottak.

Ma a kozonseges kiskereskedelmi hasallato- es kertboltokban arult koik nagy resze nem celzottan kivalasztott versenyhal. Kelnek tenyeszdes, kivalt Izraelben, Kinaban es Delkelet-Azsziaban, ahol nagymerteku ivadekolas sok, vegyes szarmazasu halat produkall. Ezek az egyedek vonzo szineket mutathatnak, de koikiallitasokon nem nyernek. Szamban ok alkotjak a vilag elo koiallomanyanak nagy reszet.

A keverek koik osztozzak az osszes diszponty torpedotesti formajaval: szeles fej, lefele hajlo szaj, ket par bajuszszal es hosszu hatuszony az alat teljes hosszan. Ezen a kozos alapterven belul a szin, a mintazat, a pikkelyfedettseget es a meret jelentosen kulonbozik. Egy keverek koiakkal teli toban lehetnek egyszinU, foltos, metallikuS, pettyezett vagy csikos halak, olykor egyazon ivadekosztalyon belul.

Mert a keverek egyedek tobb fajtavonalon orokolnek, szinhataraikak gyakran kevesbe eles, mint a celzottan tenyesztett versenyhalake. A mintak szabalytalanok lehetnek, a szinek eloszlasa aszimmetrikus. Ez nem hiba a kerti to kontextusaban, csupan a szeles genpool kifejezodese. A szin az oredkessel is valtozik. A fiatal keverek koik elso nehany eveben sokszor erossebb, osszetettebb jegyeket fejlesztenek ki.

Pikkelytipusok es metallikas formak

A pikkelyfedettseget az anyas vonalak hatarozzak meg. A nemet tukor pontyokbol szarmazo Doitsu-felmenokkel rendelkezo halaknak csak az oldalsovonal es a hativonal menten vannak pikkelyek, a test tobbi resze csupasz. A metallikas ragyogast Ogon- vagy Hikari-vonalu keresztezesek adnak, egyes keverek koik pedig metallikas alaapszint szines foltokkal kombinaljak. Mivel ezeket a tulajdonsagokat kulon genen iranyitjak, a keverek halakban szinte barmilyen kombiniacio megjelenhet.

A keverek koik gondozasa lenyegeben megegyezik barmely koi gondozasaval. A halak ellenalloak es toleransak a vizkorulmenyek szeles hataron beluli ingadozasaval szemben, de egeszseges maradasukhoz es novekedesukhez tiszta, jol oxigenezett vizre van szukseguk. A gondozo fo feladata a tavi rendszer fenntartasa, nem a halak kozvetlen apol asa.

Apolas es kezeles

A koiknak nincs szukseguk apolasra hagyomanyos ertelemben. A kezeles minimalisan tartando, mert a hal vizbol valo kivemele leszditi a vedoalak nyakretegeit es stresszt okoz. Ha kezeles szukseges kezeles vagy szallitas celjabol, puhya hálót és nedves kezet kell hasznalni. A halat a lehetoseges legrovid ideig szabad vizen kivul tartani.

Evszakos kiigazitasok

Meleg honapokban tobbet kell etetni, majd az etekmennyiiseget csokkenteni kell, ahogy a vizhomerseklet 15 C ala csokken. Amikor a viz kb. 10 C ala sul, az etest le kell allitani teljesen. Hideg egyghajlatu helyeken telen egy usztatott melegitOvel vagy muKode levegozoko vel nyitva kell tartani a to felszinenek egy reszet, hogy a gazok csereljenek, miG a halak a feneken pihennek.

Karantena

Minden uj halat legalabb ket-negy heten at kUlon tartotartalyban kell tartani, mielott beengedik a meglevo toba. A hasallato- es kertboltokbol, aukciokon vasarolt keverek koik hordozhatnak paraziItakat vagy bakterialis fertozeseket, amelyek a gazdabnal nem mutatnak nyilvanvalo jeleket, de egy meglevo csoportban elterjedhetnek.

A keverek koiknak ugyanolyan tapanyagigennyuk van, mint a tisztafaju tarsaiknak. Mindeevok, amelyek termeszetes kOrnyezetben novenyianyagot, rovarlarvakat, kis gerincteleeket es algakat esznek. Tavban rendszerint koiknak formulalt kereskedelmi uszko pelletet kapnak. Az uszko eledelek jobbak a sullyedoktnel, mert a megetatlan darabok a felszinen maradnak lathatoan, es el lehet tavolitani oket, mielott bomlasnak indulnak es rontjak a vizminoseget.

A feherjeigney a vizhomersekkel valtozik. Meleg nyari vizben a halak aktivan elnek es nonek, ilyenkor magasabb feherjeTartartalmu novekededesi pellet a megfelelo. Amint az oszi homerseklet csokken, az anyagcsere lasul es az emesztesi rendszer hatekonysaga csokken. A atalanosi evszakokhoz buzacsira-alapu, konnyebben emesztheto pellet valo. Kb. 10 C alatt az etest teljesen abba kell hagyni.

Kiegeszito eledel es csemege

A koik feldarabolt salatalevelet, hajOzott borsot, gorogdinnyehust es narancsgerezdeket kaphatnak alkalmanként meleg idoi kiegeszitokent. Ezek nem helyettesithetik a fo pelletet. Termeszetes karotinoidokat, peldaul asztaxantint es spirulinat tartalmazo szinezoo pelletekkel erossitheto a piros es narancssarga szin azokban a keverek halakban, amelyek hordozzak a megfelelo pigmentgeneket. Kenyeret, krakerszT es foott emberi etelt nem szabad adni, mert gyorsan bomlasnak indulnak es rontjak a vizminoseget.

A keverek koik szelessebb genpooltol profitalnak, mint a szorosan vonaltenyesztett versenyhalak. Ez a genetikai valtozatossag csokkenteni tudja a recessziv jellegek koncentraciojat, amelyek szerkezeti vagy immunproblemakahoz vezetek egyes tisztafaju vonalakban. Nem vedi azonban a koorokozok ellen, es nem vedi a rossz tartasbol eredoo hatasok ellen sem. A koibetegsegeek tulsul nyomo tobbsege, fuggetlenul a tenyesztesi hatteroktol, a vizminosegre, a tulzsufoltasagra vagy uj halak behozatalara vezetheto vissza.

A koi immunrendszere leghatekonyabban akkor mukodik, ha a vizhomerseklet stabil es az oxigenszint magas. A homerseklet ingadozasa, a magas ammoniatartalom es az alacsony oldottoxigen-szint elnyomja az immunvalaszokat, es fogekonyabba teszi a halat az oportunista bakteriumokra es ellenallascsokkenttokre.

Megelozo gondozas

• Erosszuro szurest fenntartani es vizparametereket legalabb hetente tesztelni.
• Minden uj halat legalabb ket-negy heten at karantenaban tartani.
• Tulzsufoltast elkerulni; a tulmertekU allomassal novekszik a korokozok nyomasa es hamarabb romlik a viz.
• Halaszmadarak es macskak ellen halot tenni a to fole, ezek megserulhetnek halak es stresszt okozhatnak.
• Csak annyit etetni, amennyit a halak ot perc alatt megesz nek, es hideg vizben abbahagyni az etetest.
• Egeszeven at oxigenelni a tavat, kiilonosen nyaron ejszakaka, amikor a noveny ek elfogyasztjak a sOtetben az oxigent.

A koik tavi halak. A keverek egyedek nagyra nonek, jelentoos biologiai hulladekot termelnek, es szabadon uszashoz helyre van szukseguk. Egy standard belteri akvariumban nincs meg a kello terfogat, szurokapa citas vagy homersekletstabilitas, amelyre az egeszseges koinak szuksege van. A minimalis megfelelo kialakitas egy megfelelo mechanikai es biologiai szuresszel felszerelt, szabad terei, e celra epitett tave.

A melyseg ugyanolyan fontos, mint a felszin. Az alacsony melysegU tav nyaron gyorsan felmelegszik, oxigent veszt es nincsenek menekulo helyek a homerseklet-szelsosegesektol. A melyebb tav stabilabb korulmenyek kozott tart, es lehetove teszi a halaknak, hogy evszakoknak megfeleloen hidegebbb vagy melegebb retegekbe szellyenek.

A keverek koik szeles homerseklet-tartomanyt toleralnak, es a versenyhalakhoz kepest toleransabbak a nem tokeletes allapotokra, de alapjaban veve ugyan olyan kialakitasra van szukseguk. Egy jol megtervezett keverek koi-tav evtizedekig kiszolgalja a halakat.

Tavkialakitasi ellenorzolista

• Folia vagy elreformalt hej elegendoo melysegge l mindenfelol (nem csak egy helyen)
• Szivatyu, amely legalabb otantakent atforgatja a teljes tav terfogatat
• Mechanikai eloszuro, amely megfogja a szilard anyagot, mielott a biologiai kamraba ker ulne
• Biologiai szuromedia elegendoo felszinnel a hasznos bakteriumok szamara
• Levegozetes vizesessel, venturival vagy dedikalt levegopumpava l es levegookovekkel
• Aljzatlefolyoo vagy hatekon y bevezetes az iszap felhalmozodas megelozesere
• Halovalasztaskor halaszmadarak, vidrLak es macskak elleni vedelem
• Arnyekolo elem, pl. tuleredo novenyzet vagy arnyekfedel, a nyari algatulfejlodes megakadalyozasara
• Vizzvizsgatlo keszlet ammoniahoz, nitrithez, nitrhaathoz es pH-hoz
• Vizmegkotoo anyag minden csapvizes feltoltesTShez es vizcserahez

A koik kulso ivadassal szaporodnak. Amikor a tavi viz kesoo tavasszal kb. 18-22 C-ra melegszik, a nostenyek ikrasak lesznek, a himek aktivan uldozik oket, olykor orakan at tarto energikus uzes-nyomasz formajaban. A nostyeny apro ragados ikrakot csomagokban bocsatja ki, mikoezben a himek ondot bocsatanak ki a nyit vizbe valo megtermekenyiteshez. Az ikrak barmilyen elerheto felszinre ragadnak, beleertve a submers novenyszarakat, gyokereket, ivad ekszovegeket vagy finom szalu szovetes ivadasfogot.

Keverek koiakban tavo tavban az ivadas rendszerint gondozoi beavatkozas nelkul tortenik. A felnott koik, beleertve magukat az ivado halakat is, megeszik az ikrakat es az ujonnan kelt ivadekot. Azok a gondozok, akik ivadekot akarnak felnevelni, az ivadekszovetet vagy ikrakat kel az ivadas utan nehany oran belul atvinni egy kulon, gyengen levegoztetett tartanyba.

A keverek koiivadekokbol genetikailag valtozatos utodok szarmaznak. A kevert szulottsegbol szarmazo ivadekek nagy arandya szineben halvany lesz, altalaban szurke vagy barna, mert szingen genejik nem kombinalo dnak vilagos, nagy kontrasztu mintazatba. Csak kis hanyad fejleszt szembetuno jegyeket. A kivalasztott halak felnevelese felnott korba turelemre es arr a valo hajlandosagra van szukseg, hogy a tobbieket visszaadjak vagy kizarjak.

Keverek koi keltetesi lepesek

1. Ivadasszovegeket vagy finomlevelu vizinOvenyek koteleit kell biztositani, amikor tavasszal emelkedik a tavi vizho merseklet.
2. Az ivadasii ablak idejn minden reggel ikrakat kell keresni. A megtermekenyitett ikrak atlatszoak vagy enyheen borostyansargak; a megtermekenyitetlenek egy napon belul feherekke valnak.
3. Az ivadasszovegeket vagy ikrakat at kell vinni egy tiszta, gyengen levegoztetett tartanyba, amelyet az anyas tov izevel toltottek meg.
4. A vizhomersekletet stabil 20-23 C-on kell tartani, es a lathatoan gombas feher ikrakat el kell tavolitani, hogy megakadalyozzuk a terjedesUket.
5. Amint az ivadekoc kelnek, 2-3 napig hagyni kell oket zavartalanul, amig felszivjak a sziktartat.
6. A szabad uszas kezdetekor napi tobbszor kis adagokban folyekony vagy poros ivadekeledesst kell kinaln i.
7. Kis, suru vizcserekat kell vegezni (naponta 10 szazalek) a vizminoseg fenntartasahoz az ivadeaktartanyban.
8. 4-8 hettel, amikor a szin elkezdodik lathatova valNI, a leginkabb kitiuno ivadekot ki kell valasztani a felneveleshez, a tobbit pedig vissza kell adni vagy kizarni. A to egy teljes ivadasi osztalyt nem tud felnott korba fenntartani.