Poitou

A Poitou szamar, elterjedt nevenBaudet du Poitou, a legnagyobb es egyben a legritkabb szamarfajtak egyike. Franciaorszag nyugati reszeben, a tortenelmi Poitou videken tenyesztik szazadok ota, ahol elsodleges feladata az eloszo olugyak elallitasa volt. A fajtat jellegzetes bundaja kulonbozteti meg a tobbi szamartol: a hosszura nott szor gromotton gumokba, fonott cordakba, un. cadenette-ekbe matcolodik, ha nem apolodik rendszeresen.

Higgadt, emberekhez kotodo allat. A Poitou jellemzoen turelmes es kiegyensulyozott a gondozok kezei kozott, sok egyed nyiltan baratsagos azzal szemben, akit mar ismer. Koltseges megkulonbozteto jegye a testmeretek: egy felnott Poitou magasabb es nehezebb a legtobb kozepszamarnal, ezert tagas elhelyezest, megbizahto keriteset es tapasztalt, nagytestue pataso allatok gondozasaban jartas gazdajat igenyli.

A XX. szazad soran az allomany dramai mertekben csappant meg, amikor az olugyo-tenyesztes visszaszorult. Mara tobb szaporodasi es megorzo program kereteben, gondosan iranyitott tenyesztoi munkával igyekeznek fentartani az allomanyt. A legtobb Poitou napjainkban megorzesi farmokra, oroksegi tenyeszetekrekerult, kisebb reszuket tarsallo allatkent tartjak.

Kinek ajanlhato

A Poitou olyan gazdaknak felel meg, akik legelo-, telo- es rendszeres nagytestue-allat gondozast tudnak biztositani ket-harom evtizeden at. Szelid terme-szete kezelhetove teszi, de hosszu bundaja kulonleges figyelmet kivanl, meretebol adodan a befogaas, szallitas es az allatorvosi munka is komolyabb feladatot jelent. Ritka fajtak megorzesere vallo gazdakat, illetve hosszu tavu tarsallo allat iranti erdeklodest is szamitasba kell venni a legalkalmasabb tulos meghatarozasakor.

A Poitou elnevezese a tortenelmi Poitou tajaegysegbol ered, amelynek terepehez a mai Deux-Sevres departement tartozik Nyugat-Franciaorszagban. Nagy testmeretue szamarok jelenletere vonatkozo irasok mar tobb szazaddal visszamenoleg fennmaradtak a teruletrol, es a XVIII. szazadra a fajtat mar kiemelkedo mereteiert es csontosaaert becsultek.

A Poitou egy haromszoros tenyesztesi rendszer allapotahoz tartozott. A Poitou apa-szamarokat Poitevin-i igaslovakra allitottak, hogy elallitsak a Poitevin-i olugyo-t, amelyet erossege es allokepessege miatt egeszFranciaorszagban es export-celulagrabbecsultek. A szamar, a lo es a beloluk szarmazo olugyo egyutt alkotta a regionalis gazdasag egyik alappiileretet, es az apa-szamar erteket az altaluk tenyesztett olugyo minosege hatarozta meg.

A tenyesztoi nyilvantartas Franciaorszagban 1884-ben jott letre, amikor az olugyo-tenyesztes meg meghatarzo videki ipar volt. A kereslet a XX. szazad elejeigatartotta, miutan a munkara fogott olugyo meg elterjedt volt a mezogazdasagban es a szallitasban.

A gepesites mindent megvaltoztatott. Ahogy a traktorok es a gepjarmuvel a XX. szazad kozepen kiszoritottak az olugyo-t, a Poitevin-i olugyo piaca osszeomlott, es a szamarallomany is rohamosan csokenni kezdett. A XX. szazad vegeig mindossze par tuca tisztaveru allat maradt fenn, a fajta a kihalashoz kozele került. Ezt kovetoen franciaorszagi es kulfoldi megorzesi csoportok szervezett tenyesztesi es regisztracios programokba kezdtek az allomany ujjaepitesere, es a Poitou ma is iranyitott, ritka fajtanak szamit.

A Poitou nagy, erosen fellepito szamar, nagy fejjel, hosszu fulekkel es terebely lahvegekkel. Leginkabb felismerhetosege a bundajabolan fakad: a hosszura nott, testes szor a testen szet terjed, apolas nelkul hosszu, kosszalakua cord-okba, un. cadenette-ekbe matcolodik, amelyek idosebb allatoknal akara foldig erhetnek. Osszkozepmegjelenese inkabb a massziv, robusztus testalatrol arulkodik, mint finomhangolt, nemes idomokrol.

Bunda es szin

A jellemzo szin mely barna, nha olajbarnanek is nevezett arnyalattal, vilagosabb kremszinu vagy szurkes foltokkal az orr kornyeken, szemek korul es a has alsoteruleten. A labak es a has also resze altalaban sotet arnyalatu. A bunda hossza evszaktol es apolas modjatat is fugg: nyirva es appolva az allat egy nagyobb sotet szamarnak latszik, mig a teljes, apolasra nem kerulo bunda az a cordo, bojtos latvanyt adja, amelyrol a fajta hires. Mindket valtozat, az apolt es a cordas is elofordul, a kivalasztas az eghajlattol es a gazda preferenciajatol fugg.

A Poitou a legszelidebbnek es legjobb termeszatunek tartott szamarfajtak kore tartozik. Altalaban nyugodt es kepzett, ritkane rebben meg, es ha mar bizalmat nyerte a korulotte levo embereknek, turelmes a kezelest illetoen. Sok egyed nyiltan baratsagos, s aktivan keresi a kontaktust gazdajaval.

Csaladjanak es megszokott gondozoinak koreben a fajta megbizahto es konnyen kezelheto, ez reszben magyarazza tarsallo-allatkent valo alkalmazhatoiagazal. Idegenekkel szemben a Poitou kezdetben inkabb ovatos, mint felelmetes vagy tamado, es hozzaszokasaval melegszik. Mint minden szamar, o is tarsas leny, a legjobbam tarsak, legyen az mas Poitou, kozvagas szamar vagy mas pataso allat, kisereteben erzi magat; az egyedulleten hagyott szamar visszahuzodo vagy stresszes viselkedest mutathat.

A szamarak mashogy gondolkodnak, mint a lovak. Ismeretlen helyzet eseten a Poitou nem menekulesre szanitani szokta, hanem megsall es felmeri a helyzetet, amit tetszetosen makacssagnak lehet ertelmeznei. A turelmes, kiszamithato kezelesmodos sokkal eredmenyesebb, mint az eroszak. A fajta higgadt termeszete ritkan vezet tulreagalashoz, de elvari az igazsagos banasmodot es a megszokott rutint.

A Poitou ugyanazt az alapgondozast igenylo szintetizal, mint mas nagytestue szamarok, azonban bundajanak apolasa kulonleges figyelmet kivanl. A gazdanak koraan el kell dontenie, hogy nyirva-apolva tartja a bundajat, vagy cadenette-es cordo formatumban kezeli, es mindket valasztas megvannak a maga munkaterheivel. A patanak, a fogaknak es a feroregek elleni vedekezenek kezelese a szokvasos pataso-allati protokollt koveti, es szakszemelyzet bevonasaval rendszeres idokozonkent kell elvegezni.

Bundagondozas

• Dontsuk el a bunda gondozasanak irannyat: apolt es nyirt, vagy fenntartott cordo cadenette-ek
• Rendszeresen kefeljuk az apolt bundajat a piszoktol valo mentesites es matcolodas elkerulese erdekeben
• A cordas bundakat ellenorizzuk rejtett nedvesseg, szennyezodesek es borirritacio szempontjabol
• Rendszeresen tisztitsuk a patakat, es kovals 6-10 hetente patkolast vegezzunk
• Gondozas soran vizsgaljuk meg a bort sarkobo, dorzsolodas vagy eloszas szempontjabol

Mozgas

• Minden nap tegyuk lehetove a kifutasban vagy legeloen valo szabad mozgast biztonssagos keritesen belul
• Inkabb szabad mozgast biztositsunk, mintsem kenyszeru munkara fogjuk az allatot
• Konnyu talajon valo setalkozasokkal vagy vezetes gyakorlassal tartsuk az allatot aktivan es edzett allapotban
• Keruluk a mozgashianybol adodo tulsulyosodast

Tartasi korulmenyek

A Poitounak szaraz, huzoktol mentes istallora vagy elotetoze van szuksege, amelybe barmikor bemenekhet. A szamarbunda es a bor nem vezeti el az esot olyan hatekonyan, mint a lovake, ezert az esos idoszakokban menedek legyen kozeleleg es konnyen elerheto, kulonosen hosszu bundas allatoknal. A keritesnek megbizahatonak es nagytestue, eros allat szamara megfelelo meretnek kell lennie. A fajta tarsas leny, ezert tervezzunk legalabb egy lovaglo- vagy szamartarsat.

A szamarak szovany, rosttartalmu takarmanyokon eltek evezredek ota, es a Poitou sem kivetelek. Etrendjenek alapja fuzfu es tiszta arpa- vagy buzaszalma legyen, amelyek boseges tobretest biztositanak felesleges energiabevitel nelkul. A dus legelok, a gabona es a cukortartalmu takarmanyok konnyen tulzasba csapnak atl, ezert ezek az elhizas es az anyagcsere-zavarok leggyakoribb okai. Friss ivoviznek es so- vagy asvanyi anyagos nyalogatokonek mindig elerhethoknek kell lenni.

Csemegek es kiegeszitok

Csemeget mertekletesen adjunk, es valasszunk alacsony cukorertartralmu opciot, peldaul kis darab repatat. A kizarolag szenaetetes alapu etrendbol a helyi talaaj mineralossaganak fuggvenyeben hianyzajknak egyes asvanyi anyagok, ezert egy szamaroknak megfelelotakarmany-vitaminos kiegyensulyozo feltoltheti a hianyossagokat. Minden ujfajta takarmanyvaltoztatast egy heten at fokozatosan vezessunk be, es vemes, novekvomegeny vagy idosebb allatok eseteben allatorvos vagy losphatapos taplalasi szakerto velemenyetet kerjuk ki.

A Poitou altalaban egeszseges, ellenallo fajta, amely jo gondozas mellett rendszerint 25-35 even at el, neha tobb ideig is. A legtobb egeszsegugyi problema nem fajtaspesifikus, hanem az ott felmerulo valossagokbol fakad, amelyek egy nagy, hosszu bundas szamar tartasaval jarnak: a testsuly ellenorzesevel, a pata- es fogapollassal, valamint a bor gondozasaval. Mivel a szamarak jol elrejtik a fajdalmat es a betegsegeket, az etvasgyban, a tartasban vagy a viselkedesben mutatkozo apro valtozasok gyors figyelmet erdemelnek.

Megelozesi program

• Evi egy vagy ket alkalommal allatorvosi vizsgalat
• Rendszeres, allatorvos altal meghatarozott oltas es parazitak elleni vedekezes
• Koval 6-10 hetente patakovas
• Rendszeres fogvizsgalat, az allat korosodasa-val egyre surubb idokozonkent
• Testallapot-pontozas a korai sulynovekedeses eszrevetelesere
• Bunda- es borvizsgalat az apolas soran

A Poitou intelligens es keszszeges, de a maga tempojaban tanul. Ha egy szamar megsall es vonakodik, altalaban nem dacossagbol teszi, hanem felmeri a helyzetet; ezert a turelmes hozzaallas sokkal tobb egyuttmukodest eredmenyez, mint a kenyszerie. A nyugodt, kiszamithato foglalkozasok bizalmat epitek, es a fajta szelid jellemzoje azert van, hogy a legtobb egyed gondozasi rutinohoz probalemodas nelkul szokjon hozza. Koraan kezdjuk el az allat kezelesere szoktatast, hogy a felnott meretu, nehezebb allat mar elfogadja az erinteset, a kantharat, a patafelszedest es a vezetnit.

Alapok

1. Eloszor epitsuk ki a bizalmat csendes, rendszeres kontaktussal es apollassal
2. Tanitjuk meg vezetnii kantharral es vezekszijjal
3. Gyakoroljuk minden pata felszedeset es tartasat a patak apollasahoz
4. Szoktassuk az allatot az allatorvosi kezeléshez, fereg-fertotleniteshez es alapveto megkoteshez
5. Fokozatosan es nyugodtan szktassuk hozza a berakashoz es szallitashoz
6. A foglalkozasok legyenek rovidek, pozitivak, es mindig sikeres eredmennnyel fejezodjenek be

Mivel a Poitou ritka fajta, a tenyesztest nyilvantartasokon keresztul gondosan iranyitjak a genetikai sokfeleoseg megorzo es a tisztaveru leszarmazasok fenntartasa erdekeben. A kandik es a csacsik korai evekben erik el a szaporodasi korhatart, ugyan a felelosteljesen vezetetett programok altalaban megvarvak, hogy az allat fizikailag is erett legyen a tenyeszteesbe vonas elott.

A szamarak vethetesi ideje hosszu, altalaban 11-14 honapig tart, es egy kanca szinte mindig egyszeres csikot hoz a vilagra. Az ikrek ritkak es kockazatosak. Az ujszulott csikok szuletesuk utan roviddel talpra allnak es szopni kezdenek, es az anyajuk kozeleben maradnak, aki az elso honapokban tejet es vedellmet nyujt nekik. Az elvallasztas fokozatosan tortenik, altalaban az elso evelven belul.

A fiatal Poitou-k felnevelese magaban foglal a korai, konnyed kezelcsre szoktatast, hogy a csikok emberekhez es rutinszeru gondozashoz hozzaszokjanak. A fajta mereteire es lassabb erlelesere tekintettel a tenyesztok szorosan figyelik a novekedest, az etkezest es a pata fejlodeset. A megorzesi szempontu parositas, a regisztralas es a geneskonyvvezes kozonponti elemek a fajta egeszsegenek generaciokon at valo fenntartasaban.