Sebright

A sebright valódi törpefajta, vagyis nincs nagytestű megfelelője. Ez az egyik legkisebb tartott tyúkfajta, és szinte kizárólag dísz és kiállítási céllal tenyésztik, nem hústermelésre vagy tojáshozamért. A fajta a XIX. század elején keletkezett Angliában, nevét pedig kitenyésztőjéről kapta.

A sebrightot elsősorban a tollazata teszi felismerhetővé. Minden egyes tollon sötét szegély fut körbe a világosabb középrész körül, ezt a mintázatot szegélyezettségnek nevezik, és az egész madarat egyenletes, pikkelyszerű hatással vonja be. Az ezüst és az arany változat egyaránt jól mutatja ezt a rajzolatot. A fajta jellegzetessége a tyúktollasság is: a kakasoknál hiányoznak a legtöbb kakasra jellemző hosszú, hegyes sarlótollak és nyakszegélytollak, helyettük a tyúkokéhoz hasonló, lekerekített tollazatot viselnek.

Apró termete ellenére a sebright élénk és mozgékony madár. A jószág éber, kíváncsi, magabiztos, és szívesen tölti idejét kapirgálással, mozgással a karámban. Természeténél fogva ijedős, és sok törpefajtánál jobban repül, ezért a biztonságos kerítés különösen fontos.

Kinek ajánlott

A sebright olyan tartónak való, aki dekoratív, feltűnő megjelenésű madarat szeretne, és hajlandó egy élénk, ijedős fajtát kezelni. Repülőkészsége miatt fedett vagy jól bekerített ólra van szüksége. Rossz választás annak, aki termelékeny tojót keres, hiszen a tyúkok kis méretű tojásokat raknak, szerény mennyiségben. Gyerekek és kezdők is tarthatják, ám a madarak kevésbé hajlamosak nyugodtan ülni és kézre szokni, mint a szelídebb fajták.

A fajtát Sir John Saunders Sebright fejlesztette ki Angliában a XIX. század elején. Sebright parlamenti képviselő volt, és mélyen érdekelte a tenyésztés tudománya. Célja egy apró, szegélyezett rajzolatú, egyenletes mintázatú törpefajta kialakítása volt, és az így létrejött fajta az ő nevét viseli. Ezzel a sebright az egyik legkorábbi olyan brit törpefajta, amelyet egyetlen, néven ismert tenyésztő hozott létre.

Sebright tudatosan törekedett a szegélyezett mintázatra, és évekig tartó szelekcióval alakította ki az egyenletes tollszegélyt. A korabeli feljegyzések szerint több apró termetű baromfifajtát keresztezett, hogy elérje a kívánt hatást, köztük szegélyezett rajzolatú és megfelelő alapszínű madarakat is. A pontos keresztezéseket akkoriban nem dokumentálták részletesen.

Még Sebright életében klub alakult a fajta népszerűsítésére Angliában, ami a korban szokatlan lépésnek számított, és hozzájárult a fajta egységesítéséhez. A sebright a XIX. század folyamán más országokba is eljutott, és a formális baromfi-standardok megszületésekor már az elismert törpefajták között szerepelt.

A fajta végig dísz és kiállítási madárként maradt fenn a történelme során. Sosem szelektálták hústermelésre vagy nagy tojáshozamra, így mai formája közel áll ahhoz, amit Sebright eredetileg megcélzott.

A sebright testalkata zömök és kerekded, háta rövid, magasan hordott, teljes mellkasa jól kidomborodik, farka széles szögben áll. Törzse a törpefajtákhoz képest is kifejezetten kicsi. Lábai pala-kék színűek, tollmentesek, fejét rózsataréj koronázza, amely hátrafelé egyetlen hegyes ágban végződik. Fülcimpák és lebernyeg is jellemzik, a kiállítási madaraknál pedig a taréj sima, egyenletes felszíne is fontos bírálati szempont.

A fajtát meghatározó jegy a szegélyezettség. Minden tollon jól elkülönülő sötét szegély veszi körül a világosabb középrészt, ez a mintázat ismétlődik a nyaktól a farokig, egyenletes megjelenést adva a madárnak.

Tollazat és színek

Két színváltozat számít standardnak. Az ezüst sebright alapszíne fehér, minden tollán fekete szegéllyel, míg az arany sebright alapszíne aranybarna, ugyanolyan fekete szegélyezéssel. Mindkét változatnál a szegélynek élesnek és folytonosnak kell lennie, megszakadás vagy elmosódás nélkül. A kakasok tyúktollassága azt jelenti, hogy egy minőségi fiatal kakas ugyanolyan lekerekített tollformát és szegélyezett mintázatot mutat, mint a tyúkok, a más fajtákra jellemző hosszú, fényes sarlótollak és nyakszegélytollak nélkül.

A sebright kis termetéhez képest markáns egyéniséggel rendelkezik. A madarak élénkek, magabiztosak és folyamatosan tevékenyek, inkább kapirgálnak és felfedeznek, mintsem nyugton ülnének. Éberek, gyorsan reagálnak, ezért apró termetük ellenére is határozott benyomást keltenek.

Emberekkel a sebright barátságossá válhat, és odamegy egy ismerős tartóhoz, különösen ha fiatal kortól kezdve gyengéden kezelik. Nem ölbeli madarak, sokuk megőriz bizonyos önállóságot. Idegenekkel szemben inkább óvatosak, és inkább elhúzódnak, mintsem eltűrnék az ismeretlen kezét.

Vegyes állományban a kis testméret komoly szempont. A sebright megállja a helyét hasonló termetű, nyugodt madarak között, ám a nagyobb, súlyosabb fajták könnyen elnyomhatják, és az etetőknél vagy az ülőrudakon háttérbe szorulhat. Legjobban más törpefajtákkal vagy szelíd társakkal él együtt. A kakasok egymás közt is határozottak lehetnek, ezért kis állományban érdemes korlátozni a kakasok számát. A fajta repülőkészsége is befolyásolja viselkedését: a madarak magasra ülnek, és könnyedén átrepülik az alacsony kerítéseket, így biztonságos, lehetőleg fedett helyre van szükségük.

Tollazat ápolása

• Rendszeresen ellenőrizze a tollazatot, és tartsa tisztán, szárazon a szegélyezett tollruhát
• Vizsgálja meg a lábakat és a lábfejeket tollatka jeleiért, mivel a sima, pala-kék lábakon a elváltozások könnyen észrevehetők
• A karmokat és a csőrt csak akkor vágja, ha túlnő
• A porfürdőzés segít a madaraknak fenntartani a tollazat állapotát, ezért biztosítson száraz, laza földes vagy homokos foltot

Mozgás

• Biztosítson napi hozzáférést egy karámhoz vagy felügyelt kapirgáló területhez
• Helyezzen ki különböző magasságú ülőrudakat, mivel a fajta szeret magasan ülni
• Adjon lehetőséget rövid repülésekre egy fedett kifutón belül
• Alkalmazzon környezetgazdagítást, például szórt magot, hogy az élénk madaraknak legyen elfoglaltsága

Környezet

A sebright huzatmentes, száraz ólat igényel, megfelelő szellőzéssel az ülőrúd szintje fölött. Mivel a fajta jól repül, a kifutókat hálóval vagy tetővel kell lefedni, a kerítésnek pedig magasnak kell lennie. Az apró test kevésbé tartja meg a hőt, ezért hideg időben jól szigetelt, széltől védett ólra van szükség, meleg időben pedig árnyékra és vízre. Hasonló méretű, szelíd madarakkal érdemes tartani, hogy elkerüljük a bántalmazást.

A sebright ugyanazt az alapvető étrendet fogyasztja, mint más tyúkfajták, csak kisebb testéhez igazítva. Az étrend zömét egy teljes értékű, az életkornak megfelelő táp adja. A csibéknek indító dara szükséges, a növendékeknek nevelő táp, a kifejlett tojóknak pedig tojótáp, amely biztosítja a héjképzéshez szükséges kalciumot. Biztosítson dara jellegű homokot az emésztéshez, a tojóknak pedig külön kagylómész-őrleményt kínáljon. Tiszta, friss víznek mindig rendelkezésre kell állnia.

A jutalomfalatokat és kiegészítőket érdemes korlátozni, hogy ne borítsák fel az étrend egyensúlyát. Szórt magvak, lisztkukacok és kis mennyiségű leveles zöldség jó alkalmi kiegészítők, egyben a kapirgálást is ösztönzik. Alapszabályként a jutalomfalatok a napi étrend legfeljebb tizedét tehetik ki. Meleg időben az ivóvízhez adott elektrolit-kiegészítő segíthet, a folyamatos dara-ellátás pedig minden korosztálynál támogatja az emésztést.

A sebright viszonylag szívós törpefajta, ám nagyon apró teste kevesebb tartalékkal rendelkezik hideggel, betegséggel és durva kezeléssel szemben, mint egy nagytestű tyúk. Jó tartási körülmények között a madarak jellemzően 5-7 évig élnek. A legtöbb egészségügyi probléma a hátsó udvari baromfitartás megszokott kérdése, nem fajtaspecifikus rendellenesség, ezért a megelőzés a tiszta elhelyezésre, az élősködők elleni védekezésre és a szélsőséges hőmérséklettől való védelemre épül.

Megelőző gondozás

• Tartsa az ólat szárazon, tisztán és jól szellőztetve
• Biztosítson porfürdőzésre alkalmas helyet a külső élősködők visszaszorítására
• Rendszeresen vizsgálja a madarakat atka, tetű és lábelváltozás jeleiért
• Az új vagy visszatérő madarakat karanténozza, mielőtt az állományhoz engedné őket
• Óvja a hideg huzattól és a hőségtől az apró testméret miatt
• Kövesse az állatorvos által javasolt élősködő elleni kezelési rendet

A sebright állományának időjárásálló ólra és zárt kifutóra van szüksége. Az ólnak az ülőrúd magasságában száraznak és huzatmentesnek kell maradnia, ugyanakkor efölött megfelelő szellőzést kell biztosítani. Mivel a madarak jól repülnek, és apró méretük sokféle ragadozót vonz, a kifutót teljesen be kell keríteni, és tetővel vagy hálóval kell lefedni. Az ülőrudak illeszkednek a fajta magasra ülő szokásához, a fészekaljaknak pedig törpefajtákhoz méretezettnek kell lenniük. Biztosítson fedett, száraz helyet a porfürdőzéshez a kifutón belül.

Berendezési ellenőrzőlista

• Ragadozóbiztos ól, biztonságos zárakkal és tömör vagy mélyre süllyesztett szélű padlóval
• Fedett, teljesen bekerített kifutó
• Emelt ülőrudak különböző magasságban
• Törpefajtához méretezett fészekaljak száraz alommal
• Szárazon tartott porfürdőzőhely
• Árnyék nyáron, szélvédelem télen
• Folyamatos hozzáférés tiszta vízhez és takarmányhoz

A sebright tojásai kicsik, fehér vagy enyhén árnyalt színűek, és más tyúkfajtákéval megegyező, körülbelül 21 napos ütemben kelnek ki. A fajta híres arról, hogy nehezebben keltethető sok más törpefajtánál, termékenysége és kelési aránya gyakran alacsonyabb, ezért a gondos keltetési körülmények különösen fontosak. Akár kotlós, akár keltetőgép segítségével történik a keltetés, a cél az egyenletes hőmérséklet, a szabályozott páratartalom és a rendszeres forgatás az utolsó napokig.

A keltetés lépései

1. Helyezzen be tiszta, friss tojásokat egészséges állományból, a hegyes véggel lefelé
2. Tartsa a hőmérsékletet 37,5 C-on, a páratartalmat pedig körülbelül 45-55 százalékon
3. Forgassa a tojásokat páratlan számú alkalommal minden nap a 18. napig
4. Az áttojózást (fényvizsgálatot) végezze a 7-10. nap körül, és távolítsa el a tiszta vagy fejlődésben elmaradt tojásokat
5. A 18. napon állítsa le a forgatást, és emelje a páratartalmat körülbelül 65-70 százalékra
6. Hagyja, hogy a csibék segítség nélkül keljenek ki, és tartsa zárva a keltetőt, amíg meg nem száradnak
7. A megszáradt csibéket helyezze át egy körülbelül 35 C-os nevelőbe, majd hetente csökkentse a hőmérsékletet