Katalán

A katalán tyúk, spanyolul Catalana del Prat néven is ismert, a Katalónia régióban, Spanyolország északkeleti részén alakult ki. Kettős hasznosítású fajta, vagyis egyaránt tenyésztették megfelelő mennyiségű tojás és értékelhető húsmennyiség termelésére. Tollazata meleg, aranysárga (buff) árnyalatú, fekete farokkal, ez a színezet megkülönbözteti a legtöbb más mediterrán tyúkfajtától.

A fajta a meleg, száraz körülményeket kedveli. A madarak jobban bírják a nyári hőséget, mint sok északi eredetű fajta, és aktívak maradnak a szabadban olyan hőségben is, amely más állományokat lelassít. A katalán tyúk kiváló legelésző, nagy területet bejár rovarok, magvak és zöld növények keresése közben, ezért megfelelő terület biztosítása esetén nagyrészt maga gondoskodik táplálékáról.

A katalán tyúk önálló és élénk madár, nem ölbe való háziállat. Elviseli a kézbevételt, de inkább szabad mozgásteret igényel, ezért gyakorlati szempontból inkább a szabadtartásos és kistermelői tartásmódokhoz illik, mint a zárt kifutókhoz.

Kinek ajánlott

A katalán tyúk azoknak a tartóknak felel meg, akiknek van helyük a legeltetésre, és meleg vagy mérsékelt éghajlaton élnek. Olyan gazdáknak való, akik termelékeny, kevés gondozást igénylő madarat szeretnének, és nem várnak el nyugodt, ölbe ülő háziállatot. A hideg, nedves éghajlaton élők vagy a kis, zárt kifutókban tartók gyakran nyugtalannak és nehezen kezelhetőnek találják a fajtát.

A katalán tyúk nevét Katalóniáról kapta, arról a régióról Spanyolország északkeleti részén, ahol kitenyésztették. Szoros kapcsolatban áll El Prat de Llobregat várossal, Barcelona közelében, és a teljes spanyol elnevezés, a Catalana del Prat is erre az eredetre utal. A helyi gazdák generációkon át alakították ki a fajtát a mediterrán térség hagyományos háziszárnyasaiból, hogy gyakorlati célra, tojás és hús termelésére egyaránt alkalmas legyen.

A fajtát a 19. században ismerték el önálló típusként Spanyolországban. Az ország egyik legelterjedtebben tartott honos szárnyasává vált, és Katalóniában a helyi büszkeség tárgya lett, ahol a gazdaságok és piacok jellemző alakja maradt.

A spanyol kivándorlás és kereskedelem révén a katalán tyúk átkerült az Atlanti-óceán túlpartjára is, és Dél-Amerika egyes részein meghonosodott, ahol hőtűrése jól illeszkedett a helyi éghajlathoz. A fajta követőkre talált olyan országokban, mint Argentína, és a kontinens más területein is.

Spanyolországon és Dél-Amerikán kívül a katalán tyúk viszonylag ritka maradt. Több ország szárnyastenyésztési szabványa is elismeri, de a nagy termelési és kiállítási fajtáknál lényegesen kisebb számban tartják, és ma inkább tájfajtaként, örökségi értékként tartják számon.

A katalán tyúk közepes méretű, meglehetősen egyenes, élénk testtartású madár. Törzse zárt és jól kerekített egy kettős hasznosítású fajtához képest, tiszta, tollatlan lábakon áll. Az összbenyomás inkább kiegyensúlyozott, mint nehézkes, ami illik egy legelésre és táplálékkeresésre tenyésztett fajtához.

Az egyes taraj piros, a kakasoknál álló, míg a tyúkoknál a taraj hátsó része gyakran oldalra dől. Az arc piros, a fülcimpa fehér, a csőr és a láb pedig világos palaszürke vagy kékes árnyalatú.

Tollazat és színek

A meghatározó szín a testet borító meleg aranysárga árnyalat, amelyet a fekete farok, valamint az evezőtollak, néha a nyaktollak fekete színe egészít ki. A fekete szín jó fényben gyakran zöldes csillogást mutat. Több régióban létezik a katalán tyúk törpe változata is, amely ugyanazt az aranysárga-fekete mintázatot hordozza, kisebb testméretben.

A katalán tyúk energikus és önellátó jellemű madár. A nap nagy részét mozgásban tölti, kapirgál és táplálékot keres a legelőn, közben folyamatosan figyeli a környezetét. Ez az éberség gyors reakciót tesz lehetővé ragadozókkal szemben, ugyanakkor ijedtség esetén vagy szűk helyen tartva a madarak könnyen ijedősek lehetnek.

Emberrel szemben a fajta kiegyensúlyozott, de nem ragaszkodó. A katalán tyúkok elfogadják a kézbevételt és a szokásos gondozást, ugyanakkor tartják a távolságot, és ritkán viselkednek ölbe ülő madárként. Az állományon belül általában jól megférnek, és elegendő hely esetén más szárnyasokkal is együtt élnek. A szűk kifutó nyugtalanná teszi őket, ezért térigényük komolyan veendő.

A tojók nem hajlamosak erősen kotlani, így a csibét nevelni kívánó tartók általában keltetőgépet vagy más fajtájú kotlós tyúkot vesznek igénybe.

A katalán tyúk erős szervezetű fajta, amely az alapvető szárnyastartáson túl keveset igényel. Fő szükséglete a legelésre alkalmas terület, valamint védelem az olyan szélsőségek ellen, amelyek szülőföldjén nem jellemzők, elsősorban a hideg és a nedvesség.

Ápolás

• Biztosítsunk száraz porfürdő-helyet, hogy a madarak maguk gondozhassák tollazatukat.
• Rendszeresen ellenőrizzük a lábakat és a kloákakörnyéket atkák és tetvek szempontjából.
• Hideg időszakban vizsgáljuk meg a sima, egyes tarajt fagyás jeleiért.
• A körmöt vagy a csőrt csak akkor vágjuk le, ha túlnő, ami aktív legelésző madaraknál ritkán fordul elő.

Mozgás

• Naponta biztosítsunk szabad kifutási vagy nyitott legelési lehetőséget.
• Adjunk annyi területet, amennyit csak lehet, mivel a fajta nem szereti a szűk, zárt tartást.
• Ülőrudakkal és szétszórt szemes takarmánnyal tartsuk elfoglalva a madarakat.
• Használjunk biztonságos kerítést, mivel az élénk madarak átrepülhetnek az alacsony akadályokon.

Környezet

A katalán tyúk jól tűri a meleget és a száraz körülményeket, kevésbé alkalmas azonban hideg, nedves telekre. Nyáron biztosítsunk árnyékot és friss vizet, hidegebb hónapokban pedig huzatmentes, száraz, jól szellőző ólat. A jól almozott ól és a fedett kifutó egész évben segíti a fajta egészségének megőrzését.

A katalán tyúk étrendjének alapját a teljes értékű, kereskedelmi forgalomban kapható szárnyastáp adja, amelynek típusát a madár korához és tartási céljához kell igazítani. Mivel a fajta jól legel, a szabadtartásban élő madarak rovarokkal, magvakkal és zöld növényekkel egészítik ki táplálékukat, ami csökkentheti a szükséges kész táp mennyiségét. A takarmány mellett mindig biztosítsunk tiszta, friss vizet.

A tojó tyúkoknak extra kalciumra van szükségük az erős héjhoz, amelyet általában zúzott osztrigahéj vagy mészkőgríz formájában, szabad hozzáféréssel érdemes biztosítani. A talajhoz nem hozzáférő madaraknak oldhatatlan gríz is szükséges az étel megőrléséhez.

Jutalomfalatok és kiegészítők

A jutalomfalatokat, például a szemes takarmányt, a leveles zöldeket és a konyhai maradékot tartsuk a teljes étrend körülbelül 10 százalékán belül, hogy ne borítsák fel az alaptáp egyensúlyát. A grízt és az osztrigahéjat külön kínáljuk, ne keverjük a tápba. Vitamin- és elektrolit-kiegészítő itatóvízben segíthet a hőstressz vagy a betegségből való felépülés idején.

A katalán tyúk általában egészséges és tyúkhoz mérten hosszú életű, jó tartás mellett jellemzően 6-8 évig él. Nem hordoz széles körben elterjedt, fajtaspecifikus rendellenességet. A legtöbb egészségügyi probléma minden szárnyasnál előforduló, általános eredetű, ezek nagy részét a megfelelő tartástechnológia megelőzi. A fajta hőtűrése erősség, ugyanakkor az álló, egyes taraj kemény télen fagyásra hajlamos lehet.

Megelőző gondozás

• Tartsuk az ólat tisztán, szárazon és jól szellőzve.
• Végezzünk rendszeres élősködő- és féregtelenítési programot.
• Az új vagy visszatérő madarakat az állományba illesztés előtt karanténozzuk.
• Kövessük a régióra vonatkozó oltási ajánlásokat, ahol ez érvényes.
• Biztosítsunk kiegyensúlyozott takarmányt és állandóan elérhető tiszta vizet.

A katalán tyúkot szabad, legelő életmódra tenyésztették, és ott érzi legjobban magát, ahol nagy területen kereshet táplálékot. Az ólnak biztonságos, száraz helyet kell adnia az éjszakázáshoz és a tojáshoz, amelyet a telek adottságaihoz mérten a lehető legnagyobb szabad terület egészít ki. A fajta különösen jól illik meleg, száraz vidékekhez, hűvösebb területeken azonban az ólnak télen is szárazon és huzatmentesen kell tartania a madarakat.

Berendezési ellenőrzőlista

• Szilárd, ragadozóbiztos ól megbízható zárszerkezettel.
• Magasan elhelyezett ülőrudak az almozott padló felett.
• Tiszta, árnyékolt fészekaljak száraz alommal.
• Porfürdő-hely a kifutóban.
• Árnyék és friss víz a teljes legelőterületen meleg napokon.
• Elég magas kerítés az élénk, könnyű testű madarak megtartásához.

A katalán tojók nem erősen kotlós hajlamúak, ezért a megbízható keltetés általában keltetőgépet vagy más fajtájú kotlós tyúkot igényel. A fajta tojásai a tyúkoknál megszokott keltetési mintát követik, körülbelül 21 nap alatt kelnek ki. A keltetéshez tiszta, szabályos alakú tojásokat válasszunk, és keltetés előtt legfeljebb egy hétig, hegyükkel lefelé, hűvös szobahőmérsékleten tároljuk őket.

A keltetés lépései

1. Válasszunk tiszta, sérülésmentes, normál alakú és méretű tojásokat.
2. A tárolt tojásokat keltetés előtt melegítsük szobahőmérsékletre.
3. Állítsuk a keltetőgépet 37,5 °C-ra, és stabilizáljuk a hőmérsékletet és a páratartalmat.
4. Forgassuk a tojásokat rendszeresen a 18. napig.
5. A 18. napon állítsuk le a forgatást, és emeljük meg a páratartalmat a kelés előtti szakaszhoz.
6. A kikelt csibéket hagyjuk a keltetőgépben, amíg meg nem száradnak és ki nem bolyhosodnak, majd helyezzük őket meleg nevelőbe.