Manx

A Manx egy közepes méretű háziasított macska, amelyet elsősorban hiányzó vagy lerövidült farka tesz felismerhetővé. Ez egy természetes genetikai mutáció eredménye, amely a Man-szigeten vált elterjedtté. A teljesen farkatlan egyedeket "rumpy"-nak nevezik, míg a különböző hosszúságú farokkal rendelkező példányokat "rumpy-riser", "stumpy" és "longy" kategóriákba sorolják.

A hiányzó farkon túl a Manx kerek, tömzsi testalkattal rendelkezik: széles mellkas, mélyen ívelt törzs és szemmel láthatóan hosszabb hátsó lábak jellemzik. Ez az arány enyhén ívelt hátat eredményez, és a macska gyorsabb mozgáskor nyúlszerű szökelléssel halad. A fej kerek, az arccsontok hangsúlyosak, az összhatás egy tömör, kompakt állat képét adja.

A Manx kiegyensúlyozott és emberközeli természetű macska. Sok gazdája kutyaszerű viselkedést tapasztal: az állat szobáról szobára követi a családtagokat, megtanulja visszahozni az eldobott tárgyakat, és reagál a nevére. A fajta általában toleráns a gyerekekkel szemben, és könnyen alkalmazkodik a háztartás mindennapi ritmusához.

Kinek ajánlott a Manx?

A Manx olyan háztartásokhoz illik, amelyek interaktív, ragaszkodó macskát keresnek, nem pedig visszahúzódó társat. Kiválóan megél családokkal, otthon sokat tartózkodó gazdikkal és olyanokkal, akik szeretik a játékot és az egyszerű tréningfeladatokat. A leendő gazdiknak érdemes tudniuk, hogy a farkatlansági génhez gerincproblémák is kapcsolódhatnak, ezért fontos olyan tenyésztőtől vásárolni, aki egészségügyi szűrővizsgálatokat végez.

A fajta nevét a Man-szigetről kapta, amely az Ír-tengeren fekszik Nagy-Britannia és Írország között. A farkatlansági tulajdonság egy domináns genetikai mutációból ered. A korlátozott macskepopulációval rendelkező, izolált szigeten a mutáció gyorsan terjedt el, és sok generáció alatt az egyik legjellemzőbb helyi vonássá vált.

A sziget farkatlan macskáit már az 1800-as évek elejéről írásos feljegyzések is leírják. Népmesék színes magyarázatokat kínáltak a jelenségre, köztük egy történet, amelyben a macska Noé bárkájának ajtajában veszítette el a farkát, a valódi ok azonban az izolált tenyésztési közösségben fennmaradt természetes mutáció.

A Manx a Nagy-Britanniában a XIX. század végén rendezett első szervezett macskabemutatók résztvevői között volt, és az egyik alapfajtának számított, amikor megalapították a formális macska-nyilvántartó szervezeteket. A Cat Fanciers' Association korai éveitől kezdve alapfajtaként ismerte el.

A hosszúszőrű változatot, amelyet olykor Cymric néven is nyilvántartanak, ugyanebből a populációból nemesítették, és ugyanolyan farkatlansági gént hordoz. Ma a Manxt világszerte tenyésztik és versenyeken mutatják be, a tenyésztési programok gondos genetikai menedzsmenttel dolgoznak, mivel a felelős gén homozigóta formában halálos az utódokra nézve.

A Manx kerek, izmos testtel, rövid háttal, mély és széles mellkassal rendelkezik. Hátsó lábai hosszabbak az első lábaknál, ezért a fara magasan van, a hát ívelt vonalat mutat. A fej kerek, az arccsontok kiülőek, az orr rövid és tömör, a fülek közepes méretűek, aránylag széttartóak. A szemek nagyok és kerekek.

A farok hossza eltérő lehet, ezért a nyilvántartó szervezetek négy kategóriát alkalmaznak: rumpy (nincs farok), rumpy-riser (kis csontemelkedés), stumpy (rövid részleges farok) és longy (majdnem normál hosszúságú farok). A kiállítási szabványok a rumpy típust részesítik előnyben, de az összes változat megjelenhet ugyanabban az alomban.

Szőrzet és színek

A rövidszőrű Manx tömött, sűrű kettős bundával rendelkezik, amelynek vastag, párnás aljszőrzete bársonyos tapintást kölcsönöz. A hosszúszőrű változat (Cymric) selymesebb, közepes hosszúságú szőrzettel, dúsabb gallérral és "buggyosokkal" a combjai körül. Mindkét változat széleskörű szín- és mintaválasztékban fordul elő. A szőrzet textúrája a fajta szabványa szerint ugyanolyan fontos, mint a szín: a tömött, jól párnázott érintés a fajta egyik ismertetőjegye.

A Manx nyugodt és ragaszkodó, anélkül hogy tolakodó lenne. Szoros kötődést alakít ki a családhoz, és legtöbbször van egy kiemelt kedvence, akinek nyomában jár, és akinek közelében szeret tartózkodni. A fajtát sokszor kutyához hasonlítják, mivel sok egyed megtanulja a visszahozó játékot, reagál a hívásra, és akár pórázon is sétáltatható.

Gyerekekkel általában türelmes és játékos, más macskákat és kutyákat pedig megfelelő bemutatás esetén el szokott fogadni. Idegenekkel kezdetben visszafogott, de inkább felolvad, mint hogy tartós félelmet mutatna. A Manx okos és kíváncsi; kedveli a feladványjátékokat és a gondolkodást igénylő foglalatosságokat. Nem különösebben hangos: ha megszólal, az általában egy halk trillázás vagy csicsergés, nem hangos nyávogás.

A Manx összességében nem igényes macska, de kettős bundája és testalkata néhány speciális rutint tesz szükségessé.

Ápolás

• A rövidszőrű bundát hetente egyszer vagy kétszer kell kefélni a laza aljszőrzet eltávolításához
• A hosszúszőrű (Cymric) bundát hetente két-három alkalommal kell ápolni, elsősorban a comb körüli terület filcesedésének megelőzéséhez
• A karmokat kéthetente egyszer vagy háromhetente kell vágni
• A füleket hetente ellenőrizni kell, és szükség esetén tisztítani
• A far tájékát tisztán kell tartani, mert a hiányzó farok megnehezítheti az önápolást ezen a területen

Mozgás

• Napi 15-30 perc aktív játék ajánlott sétálópálcikával vagy kergetős játékokkal
• Feladványos etetők és visszahozó játékok segítenek lekötni a fajta intelligenciáját
• Kapaszkodók és magasan elhelyezett pihenőhelyek kielégítik az atlétikus ugrási igényt

Környezet

A Manx egyaránt alkalmazkodik lakáshoz és házhoz. A macska beltérben vagy biztonságos külső területen való tartása védi a forgalomtól és ragadozóktól, és csökkenti a gerincre nehezedő terhelést, amelyre a fajta hajlamosabb lehet. Biztosítson stabil kaparófákat és könnyen megközelíthető alom dobozt, mivel egyes érintett egyedeknek csökkent bél- vagy hólyagkontrolljuk lehet.

Adjon teljes értékű, kiegyensúlyozott macskaeledelt, amelynek fő összetevője állati fehérje. A Manx tömzsi, kerek testalkata könnyen elrejti a plusz kilókat, ezért az adagokat mérje ki ahelyett, hogy szabadon hozzáférhetővé tenné az ételt. Mindig biztosítson friss ivóvizet, és a macska életkorának, illetve aktivitási szintjének megfelelő eledelt válasszon.

Jutalomfalatok és táplálékkiegészítők

A jutalomfalatok a napi kalóriabevitel legfeljebb kb. 10 százalékát tegyék ki. Teljes értékű eledelen tartott macskának általában nincs szüksége kiegészítőkre, bár az állatorvos idősebb Manx vagy gerincproblémákkal küzdő egyednél ízületi támogatást javasolhat. Minden új élelmiszert fokozatosan, több nap alatt vezessen be, hogy elkerülje az emésztési zavarokat.

A Manx strapabíró macska, átlagos élettartama 12-14 év. Fő egészségügyi kockázata közvetlenül ahhoz a génhez kapcsolódik, amely a farkat lerövidíti. Ha a mutáció a gerincre is erősen hat, a Manx-szindróma néven összefoglalt kórképek egyike alakulhat ki, amelyek általában az élet első hónapjaiban mutatkoznak. A felelős tenyésztők kerülik két farkatlan egyed párosítását, mivel az utód mindkét szülőtől örökli a gént, ami halálos a fejlődő embrióra nézve.

Megelőző gondozás

• Olyan tenyésztőtől vásároljon, aki szűri az állományát gerincegészség szempontjából, és érintett kiscicákat kizár a tenyészetből
• Évente állatorvosi vizsgálatot végezzen, és tartsa naprakészen az oltásokat
• Figyelje szorosan az alomdoboz használati szokásait, mivel a változások idegrendszeri problémákra utalhatnak
• Tartsa egészséges testsúlyon a macskát az ízületek kímélése érdekében
• Tartsa naprakészen a paraziták elleni védelmet

A Manx gyorsan tanul és élvezi a közös tevékenységet, ezért a tréning reális és eredményes lehet. Kutyaszerű temperamentumának köszönhetően sok egyed könnyen rávehető visszahozásra, nevére való reagálásra és egyszerű trükkökre rövid, rendszeres foglalkozásokkal. Tartsa a munkameneteket néhány percesre, fejezze be sikerrel, és jutalmazzon étellel vagy játékkal.

Az alapok

1. Vezesse be korán az alomdobozt, és tartsa tisztán, könnyen megközelíthető helyen
2. A macska nevét jutalomfalattal erősítse meg, hogy megbízható visszahívás alakuljon ki
3. Tanítsa meg a visszahozást úgy, hogy jutalmazza a kedvenc játéktárgy visszahozatalát
4. Beltérben ismertesse meg a hámmal, mielőtt először sétálna ki pórázon
5. Irányítsa át a karmolást kaparófákra, a helyes használatot jutalmazva

A nőstény macskák ivarérettségüket kb. öt-tíz hónapos korukra érik el, de a felelős tenyésztők megvárják, amíg a macska fizikailag is megérett, mielőtt tenyésztésbe fognák. A vemhesség kb. 63-67 napig tart, az átlagos alomméret három-négy kiscica.

A Manx tenyésztésének alapszabálya a farkatlansági génhez kapcsolódik, amely domináns és homozigóta formában halálos. Az a kiscica, amely mindkét szülőjétől örökli a gént, nem éli meg a születést. Ennek elkerülése érdekében a tenyésztők farkatlan vagy részlegesen farkas Manxt mindig farkas macskával párosítanak, így egy alomnyi rumpy, stumpy és farkas kölyök is születhet ugyanabból az alomból.

A kiscicákat az első hónapokban szorosan figyelni kell a Manx-szindróma bármely jelére, mivel a gerincrendszeri rendellenességek általában négy-hat hónapos korra válnak nyilvánvalóvá. Az érintett kiscicákat kizárják a tenyésztési programokból. A nőstények a szokásos cicaszerű mintázatban nevelik az almukat: a kiscicákat kb. nyolchetes korukban szoktatják el, és csak az egészségügyi vizsgálatok és a szocializáció elvégzése után kerülnek új otthonokba.

Így regisztrálhat egy Manx fajtájú macskát Magyarországon

A kutyákra vonatkozó kötelező chipszabály a macskákra nem terjed ki, ezért a Manx fajtájú macska kartonja csak akkor létezik, ha Ön létrehozza. Hozza létre ingyen: név, szín, fénykép és az Ön telefonszáma, a macska egész életére megőrizve, bárhonnan kereshetően. A regisztráció pár percet vesz igénybe.

Az állatorvosi papírokon tizenöt számjegy áll, amely egyelőre senkire sem mutat. Regisztrálja őket ingyen a United Pet Clubnál, és a saját telefonjára mutatnak majd: lejárat nélküli bejegyzés, bármely chipmárka, díjmentes módosítások a Manx fajtájú macska egész életében. A chip regisztrációja két perc.